"Aki három nappal előre képes látni, gazdag lesz háromezer évre." /japán közmondás/

Főoldal    A tőzsdei tanfolyamok összehasonlító fóruma






Mi a központi bank?

Többféle bank létezik.

Amit mindenki ismer azok a kereskedelmi bankok. Ilyen, pl. az OTP. A kereskedelmi bankok két fő területe a betétgyűjtés, és a hitelezés. Az ember számlát nyit egy bankban, és oda beteszi a pénzét. A bank kikölcsönzi a pénzt, amiért magasabb kamatot kér, mint amit a betéteseknek fizet. Ez a többlet a bank haszna.

Léteznek még befektetési bankok. Ezek cégfelvásárlásokkal, finanszírozással, cégek tőzsdei bevezetésével stb. foglalkoznak.

Központi bank minden országban csak egy található. Ez általában az állam tulajdonában van, de nem szükségszerűen. A FED-nek nevezett amerikai központi bank például nagy amerikai kereskedelmi bankok tulajdonában van, és gyakran úgy hívják: "a jegybank szerepét betöltő központi bank".

A központi banknak speciális feladatai vannak. Ő bocsátják ki az adott ország pénzét, és őrködik az árstabilitás felett. Szabályozza az inflációt stb.

A központi bank határozza meg a jegybanki alapkamatot. Ez egy nagyon fontos érték, és átfogó hatása van az adott ország gazdaságára.

A forexen kereskedőknek azért nagyon fontos az alapkamat, mert az alapkamathoz igazodnak a betéti és a hitelkamatok is. Ha az alapkamat alacsony, akkor ezt a devizát használhatjuk a carry trade-ben. Ezért a devizáért vehetünk olyan devizát, amelynél az alapkamat viszonylag magas.

Ha fontos az alapkamat, akkor természetesen az is fontos információ a forexen kereskedő számára, ha az alapkamat változik. A jegybankok nagyon lassan, kis lépésekben szokták az alapkamatot változtatni (0.5 % vagy 0.25 %-al), de ezek kihatnak az adott devizára, erősíthetik, vagy gyengíthetik azt.

A jegybankok nyílt piaci műveleteket is végrehajtanak. Ez azt jelenti, hogy a devizájuk árfolyamát hatalmas eladásokkal, vagy vételekkel időnként befolyásolják. Ha megítélésük szerint túl gyenge a pénzük, akkor óvatosan, de nagy mennyiségekben elkezdik vásárolni. Ha túl erős, akkor eladni. Ezzel a kívánt irányba "tolják" az árfolyamot. Ehhez természetesen rengeteg pénz kell, amivel a jegybankok általában rendelkeznek is. Ezeket a műveleteket nem mindig hozzák nyilvánosságra, de az értő és gyakorlott szemű kereskedő a grafikonon észreveheti ezeket az időszakokat.

A világ fő devizái alapvetően szabadon lebegnek, ami azt jelenti, hogy a piac alakítja ki az árfolyamukat. De vannak olyan devizák, nem régen még a forint is ilyen volt, amelynek árfolyamát egy meghatározott sávon belül tartják. A forint árfolyama az euróhoz volt kötve, még pedig 183 forint/euró értékben. Ettől az értéktől plussz 15%-kal felfelé volt a sáv gyenge széle, és mínusz 15% -kal lefelé az erős széle. Ebben a sávban ingadozhatott a forint ára az euróval szemben. Ha az árfolyam elérte a sáv valamelyik szélét, akkor a magyar jegybank beavatkozott és a sáv erős oldalán eladot. Ha az árfolyam a gyenge oldalon volt, akkor pedig vásárolt akkora mennyiségben, ami csak szükséges volt ahhoz, hogy az árfolyam ne lépjen ki a sávból.



Olvasd el a többi írásunkat is!
Visszatérés a főoldalra.