"Aki három nappal előre képes látni, gazdag lesz háromezer évre." /japán közmondás/

Főoldal    A tőzsdei tanfolyamok összehasonlító fóruma






"Long" és "short" pozíciók.

Meg kell tanulnunk két fontos kifejezést. Ez a "long", és a "short".

Mit jelent az, ha "long" pozíciót veszünk fel? Ez egyszerűen azt jelenti, hogy az egyik devizapárt vagy részvényt vásároljuk. Tehát adott árfolyamon vásárolunk belőle, aztán egy idő után (fél perc, egy nap, két év) eladjuk, a képződött profitot vagy veszteséget pedig elkönyveljük. Tehát a sorrend az, hogy előbb vásárolunk, aztán eladunk.

A "short" pozíció felvétele azt jelenti, hogy előbb eladjuk, aztán vásároljuk vissza. Ez egy logikátlan sorrendnek tűnik, de a tőzsdéken és a devizapiacon lehetséges.

Short pozíciót akkor veszünk fel, ha úgy gondoljuk, hogy az árfolyam nem emelkedni fog, hanem csökkenni. Ha az EUR/USD-t 1.3645-nél shortoljuk, akkor ez azt jelenti, hogy ezen az áron eladtuk. Ha az árfolyam lecsökken 1.3635-re, és itt bezárjuk a pozíciót, akkor ezen az alacsonyabb áron vásároltuk vissza. Tíz pip volt a csökkenés, ezért 10 dollárt kerestünk. Azért kerestünk tíz dollárt, mert igaz, hogy az árfolyam csökkent, de mi mégis olcsóbban vettünk és drágábban adtunk el. Tehát ugyanaz történt, csak fordított sorrendben.

Kérdés, hogy hogyan lehetséges valamit eladni, amivel nem is rendelkezünk? Ennek megértéséhez vegyük egy olyan kereskedő esetét, aki a részvény piacon napon belül kereskedik. A tőzsdei nyitva tartás alatt nincsen elszámolás, ez csak a nap zárása után valamivel történik meg. Ezért teljesen mindegy, hogy előbb veszünk, és utána adunk el, vagy előbb adunk el, és utána veszünk. A lényeg, hogy ha vettünk, akkor adjunk is el később, illetve, ha előbb adtunk el, akkor utána ugyanabból a részvényből ugyanannyit vásároljunk is. Így minden vásárlásra jut egy ugyanakkora eladás, és fordítva.

A napon belüli kereskedést angolul "daytrade"-nek is hívják, a napon belüli kereskedőt, pedig "daytrader"-nek. Ha egy napon belüli kereskedő vásárol, akkor ugyanaz napon el is kell adnia, tehát a nap vége előtt zárnia kell a pozícióját. E miatt a napon belüli kereskedés egy speciális kereskedési forma, amelyben legkésőbb a nap végéig minden nyitott pozíciót be kell zárni, akár long, akár short pozícióról van szó. Ez azt jelenti, hogy a daytrader-nek minden vásárlására jut egy ugyanakkora eladás is. Tehát, ha vett száz darab Google részvényt darabonként 400 dollárért, akkor egyet biztosan tudhatunk, hogy ugyan ezen a napon el is fog adni száz darab Google részvényt (valamilyen áron). Ez fordítva is igaz. Ha eladott 100 darab "X" részvényt, akkor ugyan ezen a napon vissza is kell vásárolnia. Ezt mindenképpen meg kell tennie, akkor is, ha az számára nem előnyös az árfolyam alakulása miatt.

Tehát a daytrader nyugodtan eladhat olyan részvényt, amely nincs is a birtokában, ha később vissza is vásárolja. Arra a kereskedési napra vetítve az elszámolás eredményeképpen lényegében nem lesz részvénymozgás. Olyan, mint ha nem csinált volna semmit, mert minden vételére jut egy eladás, és fordítva.

A shortolás lehetővé teszi azt, hogy a kereskedő eső piacon is nyereséget érhessen el.

Tőzsdénként és piaconként eltér, hogy lehet e shortolni. Nem lehet ugyanis minden piacon. Pl. a magyar tőzsdén jelenleg, napon belüli kereskedés esetén lehet shortolni, de napon túli kereskedésben nem. A forex-en lehet shortolni bármely időtávra.



Olvasd el a többi írásunkat is!
Visszatérés a főoldalra.