"Aki három nappal előre képes látni, gazdag lesz háromezer évre." /japán közmondás/

Főoldal    A tőzsdei tanfolyamok összehasonlító fóruma








Spread és brókerköltség

Mint erről már írtam feljebb is, a tőzsdei és a forex kereskedéshez szükségünk van egy brókercégre.

A brókerünk hajtja végre az általunk adott vételi és eladási megbízásokat. Ha az utasítások kiadása teljesen automatikus (pl. a forex esetében), akkor a brókercég informatikai rendszerén keresztül kerül be a vételi és eladási ajánlatunk a teljesítéshez.

A bróker természetesen brókerdíjat számol fel a szolgáltatásáért. Tehát ez sincs ingyen, gondolhatjuk. A tőzsdei brókerek általában százalékot kérnek a teljesítésekért. Ha ez, tegyük fel egy százalék, akkor egy százezer forint értékű részvény vételi megbízás teljesítése a százezer forint egy százalékába, vagyis ezer forintba kerül. Ha ezt a részvénycsomagot később 120 ezer forintért eladjuk, akkor a bróker megint felszámítja az egy százalékot, vagyis 1200 forintot. Ebben a konkrét esetben a 20 ezer forintos árfolyam nyereségünket 1000 + 1200 = 2200 forint brókerköltség terhelte, vagyis a nettó profitunk 17800 forint. (A tőzsdei árfolyam nyereséget adó is terheli, erre most nem térek ki).

Ez azt jelenti, hogy a brókeri jutalék számunkra olyan költségként jelentkezik, amellyel számolni kell. Ez, kereskedési stratégiától függően azt is meghatározhatja, hogy felveszünk e egy bizonyos pozíciót, vagy sem. Ha a fenti példában a nyereség nem 20 ezer forint lenne, hanem mondjuk 5 ezer, akkor nem igazán éri meg lekereskedni ezt a helyzetet. Hiszen az 5 ezer forintból kicsit több mint 2 ezer forint a brókert illeti. A maradék 3 ezer forintért nem valószínű, hogy érdemes a tőkénket kockáztatni. (Ne felejtsük el, hogy minden pozíció kockázattal jár!)

Például az ausztrál piacon az egyik brókercég nem százalékos brókerdíjat számít fel, hanem fix összeget, ami 30 dollár a vételnél, és ugyan ennyi, ha zárjuk a pozíciót. Itt, tehát minimálisan 60 dolláros költséggel kell számolnunk. A kereskedési stratégiánkat le kell tesztelnünk abból a szempontból, hogy a várható hozam alapján mekkora az a tőke, amellyel a pozíciókat fel kell, hogy vegyük. Ha kereskedési mennyiséget nem állítjuk elég magasra, akkor a brókerdíj elviszi a hasznunkat.


Hogy van ez a forexen?

A forexen minden deviza párnál két ár van feltüntetve az "ask", és a "bid". Az "ask" számunkra a vételi árat jelenti. Tehát ennyit kérnek érte az eladók. A "bid" az eladási árat, tehát ha abban a pillanatban akarnánk eladni, akkor ennyit adnának érte.

A spread a "bid" és az "ask" ár közötti különbség.

Nézzünk egy konkrét példát. Vegyük az USD/CAD devizapárt.

Például láthatjuk azt, hogy a bid ár = 1.0486 az ask ár = 1.0490.

Tehát a spread a kettő különbsége, vagyis 4 pip.

Ha ezt a deviza párt vásároljuk, akkor a drágább áron, vagyis az ask áron fogjuk megkapni. Amikor eladjuk, akkor az olcsóbb áron, a bid áron adhatjuk el.

Ez azt jelenti, hogy ha egy adott pillanatban megnyomjuk azt a gombot, amely az éppen aktuális piaci áron megveszi nekünk a tételt, akkor a drágább áron kapjuk meg, és amikor a platform kiírja nekünk, hogy végrehajtotta a rendszer a vásárlást, akkor az első pillanatban azt fogjuk látni, hogy 4 pip mínuszban van a pozíciónk. (Persze csak akkor, ha közben nem ugrott el az árfolyam) Ha az árfolyam feljebb megy 4 pippel, akkor éppen nullában leszünk, tehát ha ebben a pillanatban eladjuk a tételt, akkor nem kerestünk egy fityinget sem, mert a spread "elvitte" a hasznunkat.

Ha ebben az esetben short pozíciót veszünk fel, akkor az olcsóbb áron fog teljesülni a megbízás, és amikor zárjuk a pozíciót, akkor a drágább áron teljesül. Közben, pedig ugyan úgy mínusszal kezdjük a pozíciót, mint a másik esetben.

Tehát minden vásárlás a magasabb áron teljesül, és minden eladás az alacsonyabb áron. A short pozíció esetében a pozíció megnyitása eladást jelent, a pozíció zárása, pedig vételt.

Mindez azt jelenti, hogy amikor a forexen kereskedünk, akkor a spread az, amely mint költség jelentkezik a kereskedésünk közben.

Hogy van e más költség is, az bróker cégenként változik. A legtöbb forex bróker nem számít fel más költséget, hanem a spread-be van beépítve a bróker cég haszna.

Azonban spread akkor is van, ha a bróker cég nem építi be a hasznát. Van olyan bróker, amely nem a spread-en keresztül keresi meg a díját, hanem minden tranzakció után felszámít egy konkrét költséget. Ez a költség kb. fél és másfél pip-nek megfelelő pénzösszeg. Azonban spread itt is van, de jóval kisebb. A spread a vételi és eladási ajánlatok közötti különbség, és mindig egyfajta költségként jelentkezik a kereskedő számára.

A spread nagysága mutatja pl. azt, hogy mekkora az illető deviza pár likviditása.

A likviditás azt jelenti, hogy mekkora mennyiségben kereskednek valamivel, vagyis milyen könnyen "áramlik" az adott instrumentum. Ha nagy mennyiségben kereskednek valamivel, sok a vevő és az eladó, gyorsan zajlik a kereskedés, akkor az egy likvid termék. Tehát gyorsan és könnyen lehet venni és eladni is.

Itt jegyzem meg, hogy amikor valamilyen instrumentummal való kereskedésre készülünk, akkor mindenképpen mérlegelnünk kell azt, hogy az adott termék mennyire likvid.

Példaként említve a magyar tőzsdén számos olyan papír van, amely nem igazán likvid. Ha ilyen papírt veszünk, és később el szeretnénk adni, akkor problémába ütközhetünk, és előfordulhat, hogy nem tudjuk eladni, mert nincs elég vevő. Ekkor csak úgy adhatjuk el, ha alacsonyabb áron adunk be eladási ajánlatokat, ez viszont csökkenti a profitunkat. Ekkor előállhat az az illikvid piacokon megfigyelhető jelenség, hogy egy kereskedő egymaga felveri, vagy lenyomja egy részvény árát. Ez egy kereskedő számára nem kívánatos helyzet, ezért a kereskedők nagy része (főleg ha nagy tőkét mozgat) akkor a nagy, likvid piacokat részesíti előnyben. A forex a legnagyobb létező piac a világon, ezért ott nem kell attól félnie egy kiskereskedőnek (a kicsi alatt sok millió forintot is érthetünk), hogy hirtelen nem tud venni, vagy eladni.

Visszatérve a spread és a likviditás kapcsolatára!

A spread akkor kicsi, ha nagy a likviditás, és akkor nagyobb, ha alacsony a likviditás.

Példaként: Az EUR/USD a leglikvidebb deviza pár, a legtöbben kereskednek vele. Ennek megfelelően a spread a legtöbb brókernél 2 vagy 3 pip. De ebben már a bróker díja is benne van. Annál a brókernél, amelynél külön bróker díj van, és nem a spread-be van beépítve, ott az EUR/USD spread általában egy, de gyakran látható az, hogy a spread értéke néhány másodpercig nulla! Tehát a vételi és eladási ár megegyezik.

A spread értéke nem mindig ugyanakkora. Ha hirtelen nagy ármozgás történik, akkor gyakran megnő a spread, például hírek esetén, de ez csak néhány percig tart.


A spread a fő deviza párok esetében alacsonyabb (3-8 pip). Ezekkel kereskednek a legnagyobb mennyiségekben. Fő deviza párok az

USD (USA dollár);
EUR (euró);
GBP (angol font);
CAD (kanadai dollár);
AUD (ausztrál dollár);
CHF (svájci frank);
JPY (japán yen)

devizák között kialakított párok.


Egyes brókereknél 160 deviza párral is lehet kereskedni, köztük a térségünk devizáival is, és magyar forinttal is (HUF).

A magas spread-re példaként megemlíthetjük az EUR/HUF párost. Az általam nézett egyik brókernél a spread 40 pip volt erre a deviza párra. Ebből is látszik, hogy egy kis, közép-kelet európai ország devizájáról van szó.

Én úgy gondolom, hogy az EUR/HUF pár nem alkalmas arra, hogy 40 pip-es spread mellett napon belül kereskedjünk vele. Előfordulhat, hogy egész nap nem mozog ennyit az árfolyam.

Viszont carry trade-re alkalmas lehet a HUF, mert mostanság magas a forint jegybanki alapkamata, és így a betéti kamata is.

----------
Tehát a spread-et mérlegelni kell akkor, amikor a kereskedési stratégiánkhoz deviza párt választunk. Napon belüli kereskedéshez a kis spread a megfelelő.

A spread és a kereskedés egyéb költségei a brókerválasztáskor mérlegelendő. A brókerek között is verseny van az ügyfelekért, és a költségek és egyéb kondíciók brókerenként változnak.

A kereskedőnek alapvetően az a jó, ha a spread minél kisebb. Az ember nem is gondolná, de hosszabb távon "sok kicsi sokra megy" alapon sok pénzt jelenthet egy vagy két pip-nyi különbség a spread-ben.



Olvasd el a többi írásunkat is!
Visszatérés a főoldalra.