"Aki három nappal előre képes látni, gazdag lesz háromezer évre." /japán közmondás/

Főoldal    A tőzsdei tanfolyamok összehasonlító fóruma








Mi a "forex"? Mi a részvény és miért vesz valaki részvényt?

Mi a forex?

A forex, más néven bankközi devizapiac a világ legnagyobb piaca. Forgalma ezerötszáz milliárd dollár körül van naponta! Ha a világ összes tőzsdéjének forgalmát összeadnánk, még az sem érné el a forex forgalmát.

A forexen bizonyos devizákat vehetünk egy másik devizával fizetve.

Hogy könnyebb legyen megérteni, hasonlítsuk össze a forexet a részvény piaccal. A tőzsdéken részvényt vásárolunk, és valamilyen pénzzel fizetünk érte. A magyar tőzsdén történő vásárláshoz, pl. magyar forint kell. Amikor eladjuk a részvényünket, akkor részvényt adunk és pénzt kapunk. A forexen valamilyen devizát vásárolunk és egy másik devizával fizetünk érte. Amikor ezt a pozíciót bezárjuk, akkor az egész folyamat visszafelé játszódik le.

Ehhez deviza párok vannak kialakítva. A legfontosabb ilyen deviza pár az EUR/USD. Ha ezt a keresztárfolyamot vásároljuk, akkor eurót veszünk USA dollárért. Tehát dollárt adunk el és eurót veszünk egy időben. Egy másik ilyen deviza párra példa az USD/JPY. Ebben az esetben USA dollárt vásárolunk japán yen-ért.

Könnyebb megérteni a deviza piacot, ha összehasonlítjuk a részvény piaccal.


Mi a részvény?

Ha egy vállalat vezetése tőkéhez akar jutni (mondjuk a vállalat fejlesztéseihez, vagy a terjeszkedéséhez) és nem tud, vagy nem akar hitelt felvenni, akkor a tőzsdére mehet, és ott eladhatja a vállalat egy részét.

Hogy történik ez? A vállalatot gyakorlatilag részekre, részvényekre osztják, és ezeket a kis darabokat adják el, amelyeket bárki megvehet. A részvények egy jelentős részét általában megtartják, hogy ezzel biztosítsák a vállalat irányításához szükséges többséget. A többit a tőzsdére viszik, és ettől kezdve lehet venni és eladni őket. A világ tőzsdéi egymástól elkülönült egységek, tehát egy bizonyos cég részvényeivel csak azon a tőzsdén kereskednek, ahová azt bevezették. A magyar tőzsdén jellemzően magyar vállalatok papírjait vezetik be, míg az amerikai tőzsdéken döntően amerikai vállalatok papírjai forognak.


Miért vesz valaki részvényt?

A részvény valamilyen vállalat egy kis része. Aki megvesz egy részvényt, az egy nagyon kicsi részt tulajdonol abban a bizonyos vállalatban. A részvénytársaságokban a cég részvényeinek megvásárlásával lehet tulajdonrészhez jutni. A részvényvásárlások célja azonban legtöbb esetben nem a felvásárlás.

A tőzsdei vásárlások célja az árfolyamnyereség és/vagy az osztalék. Például aki néhány héttel ez előtt MOL részvényt vásárolt, mondjuk 25 ezer forintos áron, az nem rég 30 ezer forintért eladhatta. Ez egy kiemelkedő hozamlehetőség volt, ami nem adódik minden nap a magyar tőzsdén, de a lényeg az, hogy a megfelelően időzített vétel és eladás következtében árfolyamnyereség érhető el.

Sok cég évente osztalékot is fizet a részvényeseknek. Ez azt jelenti, hogy a cég vezetése meghatározza azt, hogy mennyi osztalékot tud, vagy akar kifizetni a részvényeseknek. Ezt az összeget elosztják a részvényszámmal, így megkapjuk azt, hogy mekkora osztalék jut egy-egy részvényre. Ennek az osztaléknak minden részvénytulajdonos annyi szorosát kapja meg, amennyi darab részvénnyel rendelkezik.

Tehát amiért a legtöbb magánszemély vagy intézmény részvényt vásárol, az az árfolyam nyereség és/vagy az osztalék.

Mi a különbség a tőzsdei befektető és a kereskedő között?

Nagyon egyszerűen megfogalmazva a befektető hosszabb távra vásárol, mondjuk évekre. A kereskedő vagy spekuláns célja nem az, hogy hosszú ideig birtokolja a részvényt, hanem az, hogy gyakori vételekkel és eladásokkal termeljen hasznot. Lényegében bármivel is kereskedik valaki a célja mindig az, hogy olcsóbban vásároljon meg valamit, mint amennyiért eladja azt. A két ár közötti különbség lesz az ő haszna. Ez igaz a zöldségesekre, a könyvkereskedőkre és a részvénykereskedőkre is. Természetesen a befektető is a profit miatt vásárol, de máshogyan gondolkodik egy befektető, mint egy kereskedő.

Kereskedni is több időtávon lehet. Van, aki napon belül vesz és ad el, ezzel az adott napon belüli árfolyammozgásokat használja ki. Ebben az esetben lehet, hogy csak néhány percig tartja meg a részvényt és ezzel keres valamennyi pénzt. A momentumkereskedő vagy swing trader egy-két naptól néhány hétig marad egy-egy pozícióban.



Olvasd el a többi írásunkat is!
Visszatérés a főoldalra.